Egyik kedves barátom adta az ihletet, hogy próbáljak meg lemniszkátát festeni. Ez az első darab, amit terveztem, és selyemre megfestettem.

Mérete: kb. A/4-es méretű.

Színei: piros, bordó, lila, narancs, rózsaszín.

Arany színnel kontúrozva.

Talán ez az első túl aprólékosra sikerült, és kicsit a pillangóra emlékeztet. A formák helyett a színek talán még jobban érzékeltetnék azt a lendületet, amit ebben a formában érzek, így majd megpróbálom másként is megfesteni.

Mi is az a lemniszkáta?

„A Bernoulli-féle lemniszkáta egy negyedrendű, elfordított 8-as számjegy, illetve alakú síkgörbe. Ezt a jelet használják a matematikában a végtelen jelölésére, a filozófiában pedig az örökkévalóság szimbóluma.

A lemniszkátát először 1694-ben Jakob Bernoulli írta le az ellipszis  egy általánosításaként. Az ellipszis azon pontok mértani helye, melyek két ponttól mért távolságának összege állandó. A Cassini-görbék viszont olyan pontok mértani helye, melyek a két fókuszponttól való távolságának szorzata állandó. Az a speciális Cassini-görbe, amely áthalad a két fókuszpontot összekötő egyenes szakasz felezőpontján, a lemniszkáta.”

forrás: Wikipédia

”

A lemniszkáta a Cassini-görbe egy speciális esete.

A lemniszkátát azonban nem csak síkban kell elképzelni, ha a világban fel akarjuk fedezni. A kozmoszban sok minden a lemniszkáta mozgása szerint zajlik.

A Nap és a Föld például térbeli lemniszkátát ír le a pályája során. Sőt minden planéta is leírja ezt a formát. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a 8-as formát, amit egy síkra rajzolunk, úgy képzeljük, hogy ez térbeli mozgásnak a síkvetülete. Ha a síkbeli 8-as formát hossztengelye körül forgatjuk, akkor kapjuk meg a térbeli lemniszkáta alakot.

Az ember a Földön él. Nem tudja kivonni magát a Föld mozgása alól. Így az ember a Napot követő Földdel a térben a Földdel leírja a lemniszkátát. A kopernikuszi világrendszer szerint a Nap körül keringenek a naprendszer bolygói. Ez azonban nem ellipszis pályákon történik, hanem lemniszkátákban. A Föld a Napot követi. A Föld ugyan a Nap körül kering, ám ez csak durva közelítésben igaz. A Nap maga is a Herkules csillagkép felé mozog, és a Nap is kering a Föld körül. Ez nézőpont kérdése. A Napot követi a Föld. Ha ezt belátjuk, akkor a Földet máris nem ellipszis pályán mozgónak látjuk, hanem egy csavarvonal pályán mozgónak. De ezzel még mindig olyan pályakép adódik csak, ami egy csavar menetéhez hasonló. A csavar tengelye a Nap pályájának felelne meg. De maga a Nap pályája nem egyenes vonalú, mint a csavar. Valójában a Nap is mozog a Föld körül, de másik térbeli síkban. Így két eltérő síkban lévő perspektivikus ellipszist kell elképzelni, ami halad a térben a Herkules felé. És ebből adódik a lemniszkáta formája a Föld és a Nap mozgásában. Ezen kívül a Vénusz és Merkúr bolygó külön lemniszkáta formákat ír le a Nap és a Föld által bejárt lemniszkáta pályája körül, a Hold pedig a Föld körül. A külső bolygók (Mars, Jupiter és Szaturnusz) nagy lemniszkátákat írnak le, de az ő pályájuk jóval nagyobb ívet ír le, mint a Föld-Napé.

Az alvás és ébrenlét is lemniszkátával ábrázolható csak a valóságnak megfelelően. (Makrokozmosz és mikrokozmosz 2. ea.) Ez egy tudati mozgás egy nap alatt. Az elalvás és felébredés pontja a lemniszkáta metszépontja. A görbe egyik ívén éber tudat nélkül a szellemi világban van a lélek, a másikban éberen a földi létben.

Az emberben tehát a kozmosz nagy lemniszkáta mozgásai szerint zajlik az élet.”

/írta: Rudolf  Steiner nyomán Gellért Ferenc/